Elgombolt szonett

 2014.02.13. 14:11

te meg én mint Dirac delta függvény
olyan elvágólag vagyok boldog veled:
egy pontban végtelen a többi nulla

de ez most itt egy másik pont lehet

te meg én mint elgombolt kardigán
jó lenne ha nem lenne egészen rossz
ha nem lenne minden félrecsúszva
ha összeérne a hosszal a hossz

ha nem kéne varrni mégis új ruhát…

ha egy kicsit több jogom volna rád
mint lenni sorsodnak alkatrésze…!

ma a meleg sört egyedül iszom
ma a hiányod folyékony iszony
ma nem nézek a fiunk szemébe

Címkék: vers szonett

A bejegyzés trackback címe:

https://rebelle.blog.hu/api/trackback/id/tr925812667

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása