A Kifli és levedula blogon találtam egy bejegyzést saját készítésű Mirr-Murról (http://kiflieslevendula.blogspot.hu/2012/03/mirr-murr-kandur-sk.html), és miután az én fiam is igen kedveli a kandúr és Kiscsacsi kalandjait, elhatároztam, hogy én is megcsinálom otthon. Hungarocellgolyó és -tojás, filcdarabok és akrilfesték felhasználásával ez lett az eredmény:

Innen már nem volt megállás, szükség volt Kiscsacsira is. Miután a varrással nem vagyunk barátai egymásnak, Kiscsacsi szintén filcdarabokból és hungarocelltojásból, illetve hungarocellhulladékokból valósult meg; akrilfestés után így néztek ki ketten Mirr-Murral:

Felbuzdult ezen egy kollégám, hogy akkor ő meg Gombóc Artúrt szeretne névnapjára. Így készült el a dagadt madár, szintén hungarocellből, filcdarabok, madártoll, hurkapálca, csokipapír és akrilfesték felhasználásával:

Itt fogytam ki a hungarocellkészletemből, egy már dekupázsolt (és készítője által selejtnek ítélt) tojástól és némi hulladéktól eltekintve. Nemrégiben azonban a szegedi Vadasparkban járva unokatestvérem beleszeretett a kazuárba, ami egy meglehetősen újszerű fordulat volt, nem is nézte mindenki jó szemmel a dolgot a családban, lévén a kazuár nem kedves állat (lásd még https://www.youtube.com/watch?v=YA58sS3x2Oo). Mindenesetre elhatároztam: ha a föld alól is, de kerítek egy kazuárt. Miután azonban tényleg nem egy népszerű kabalaállat, beláttam, hogy kénytelen leszek vagy magról nevelni, vagy magam megcsinálni. Így aztán a hungarocell végéből, nagy kavicsból, rongydarabokból, gyógyszeres buborékfóliából, gyöngyből, hurkapálcából ceruzacsonkból és egy darab ramofixből készült el Ő:

Szép állat a kazuár,

de egy kicsit laza már,

éjfél, mire hazajár,

az asszonynak hamukál.

Szép állat a kazuár.